Hosszú ideig úgy hitték, hogy az aranyhal a Széles kárásztól (Carassius carassius) származik, amely megtalálható egész Európa szerte, Angliától Oroszországig, a Skandináv országoktól a Fekete-tengerig, de a génkutatásnak köszönhetően valószínűsíthető, hogy sokkal inkább az Ezüstkárász (Carassius gibelio) az őse. Az aranyhalat eredetileg Kínában tenyésztették ki a Jin dinasztia uralkodása idején, 265-420 között, ahol kerti tavakban tartották őket, és észrevették, hogy egy genetikai mutációnak köszönhetően megjelent a halakon a narancssárgás színezet. Az 1500-as években aztán Japánba is kerültek példányok, majd az 1600-as években Európába, később az 1800-as években pedig Amerikába. Az arany színezet mellett a vörös, és a sárga szín is természetes mutáció eredménye, manapság pedig már léteznek fehér, narancs, barna és fekete színű példányok is. A közönséges aranyhal teste hosszúkás, oldalról lapított. Színük világos narancs, fémes csillogású. Fejük széles, és rövid, farkuk villás. Számtalan szín- és formaváltozatát tenyésztették ki. A fajtájuknak megfelelően nagyméretű akvárium szükséges, de legjobban kerti tóban érzik magukat. Az osztott farkú aranyhalak hidegvízi halak, ezért minden probléma nélkül áttelelnek a kerti tóban. A manapság az üzletekben kapható színvariációk mind mesterségesen kitenyésztett tenyész változatok. Mivel legrégebben tenyésztett díszhalunk, számtalan szín- és formaváltozata jött létre az idők során. Az osztottfarkú aranyhalak csoportosítása fajták szerint: Pillangó farkú aranyhal az osztott farkú aranyhalak egyik változata, amelyet ha felülről nézünk pillangó alakú farokúszói különböztetnek meg. Ezeknek a halaknak többnyire rövid, kerekded testük van. Pillangó farkú aranyhal változat létezik Ryukin, Oranda, Teleszkópszemű, Black Moore, Calico fajtákban. Teleszkópszemű  aranyhal változatok szemei mögött egy húsos kinövés található, amitől a szemeik kidüllednek. Népszerű képviselőjük a Black Moor, amit aranyba hajló fekete színéről kapott. De Teleszkópszemű Calicoval is találkozhatunk. Pirossapkás Oranda aranyhalak feje tetején egy kinövés található, amelynek színe piros és valóban úgy néz ki, mintha egy sapkája lenne. De a testük azonban fehér. Oroszlánfejű vagy másnéven Ranchu aranyhalak esetében a húsos kinövés a szemek alá is lehúzódik, mindenféle színben előfordul. Kerek széles testének és az oroszlánfejének köszönhetően Buffalo-nak is hívják. Érdekességük, hogy nincs hátuszonyuk. A japán és kínai versenyeken ezeket a halakat oldalukról ítélik meg, sekély tálba helyezve és felülről ítélik meg őket. A Ranchuk etetésekor érdemes kicsit jobban odafigyelnünk, ugyanis ők nagyon lassan úsznak, így a más fajtájú aranyhalak könnyedén beelőzik őket, így éhen maradnak. Égrenéző  aranyhalak  vagy ahogy a kínaiak hívják Csillagász aranyhalnak a hatalmas szemei valóban az égre néznek. Ettől érdeklődő és valóban egyedi kinézetű. Valójában japán tenyésztők tenyésztették ki először ezeket a különleges égre néző szemeket. Szeme alsó felén található egy húsos kinövés, ami felfelé fordítja a szemgolyókat. Emellé a hátúszója is hiányzik. Bár a testük hosszúkásabb, rendkívül rossz úszóképességű, érzékeny halak. Hólyagszemű aranyhal szeme alatt egy vékony falú, vízzel telt "zacskó" található. Ez a hólyag sérülékeny, könnyen kiszakad, ezért mindenféle éles vagy hegyes tereptárgytól mentes akváriumot igényelnek. Tóba nem ajánlatos telepíteni. Neki szintén hiányzik a hátúszója ezért, különösen esetlen úszású. Rizsszemes aranyhal pikkelyeinek közepe kidudorodik, mintha hasvízkóros lenne. Emellett a létező leggömbölyűbb testalkatú az összes aranyhal változat közül. Bár viszonylag rövid testű, majdnem tökéletes gömb alakja miatt jelentős testtömeget ér el. Ezért érdemes nagy víztömegben tartani, annak ellenére, hogy nagyon rossz úszó. Ryukin rövid teste, a fejük mögötti púpos háta és nagy, kerek hasa, ami először szembeötlő. Igen nagytestű, súlyra nézve a legnagyobb fajta, ezzel arányosan igen nagy akváriumot igényel, de tóban otthonosabb neki.