Bunjin-gi – Bunjin – 文人 木

Irodalmi (literati) stílusú bonsai.

A bunjin-gi stílusnál egy vékony, viszonylag hosszú törzs erős, megtört kanyarokkal, ferdén beültetve kis, kerek, lapos edénybe, elegánsan és lendületesen emelkedik a magasba. Lomb csak a törzs felső harmadán van, az is viszonylag kicsi. Vannak többtörzsű, sőt kaszkád típusú tehát az edény alján lefelé túlnyúló, elegáns, vékony törzsű és kis lombú bonsaiok is. Ez a típusú bonsai nem természeti előképek alapján keletkezett, mint a többi, hanem egy XIV-XVII. század között működő dél-kínai amatőr festőiskola, a “Nanga” alakította ki, ahol a régi stílust megreformálták. Japán festők a XVIII. században utánozták és a bonsaimesterek is követték ezt a kevésbé természetes formát. Ezekben az amatőr festőiskolákban nemcsak festők, hanem teológusok, szobrászok, költők is működtek, így innen kapta az “irodalmi” elnevezést. A század végén nagyon elterjedt, kedvelt forma volt.